Akikbe érdemes energiát fektetni

Kajak-kenusok, egyetemisták, önkéntesek és edzőjelöltek egyben. Éppen csak elkezdték az új tanévet a Karrierkövető program edzőutánpótlást biztosító ágának fiataljai, akik idén is alig várják az alapítvány által szervezett programokon való részvételt.

Akikbe érdemes energiát fektetni

A Kolonics Alapítvány egyik legnagyobb törekvése, hogy minél több lelkes fiatalt tartson a sportágon belül, akik a versenyzői karrierjüket befejezve edzői babérokra törhetnek. Ennek érdekében hívtuk életre a Karrierkövető programunkat is, amelyben a szakedzői képzést végző egyetemi hallgatók számára szervezünk az elméleti tudást kiegészítendő gyakorlati foglalkozásokat. Minden évben kiküldésre kerül egy toborzói levél az egyesületek számára, amely alapján az edzők javasolhatnak a programba olyan fiatalokat a szakosztályukból, akikben éreznek elég motivációt ahhoz, hogy később edzővé váljanak. Számukra az egész év során igyekszünk érdekes és hasznos programokkal szolgálni, mint a kajak-kenu válogatott edzőtáborában tett hospitálás, a világbajnokságon való önkéntes részvétel, a párbajtőrözők erőnléti edzőjével és a gyorskorcsolyázókkal folytatott eszmecserék a sportágon túli kitekintés jegyében, vagy akár a múlt héten lezajló sportdiagnosztikai konferencia. Nagy örömmel konstatáltuk, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is többen csatlakoztak, és egyre nagyobbra duzzad a Karrierkövető csapata. Most ők meséltek az elmúlt időszak tapasztalatai és élményei kapcsán. 

Fodor Soma, Szolnoki Sportcentrum: „Az egyetem mellett segédedző/edzőként dolgozom Szolnokon, így számomra az idei év legjobb programja a vébére felkészítő program volt, ahol csatlakozhattunk az edzőkhöz. Kiemelkedő élmény volt még a Szilágyi Áron erőnléti edzőjével, Kiss Áronnal folytatott beszélgetés és gyakorlat is, valamint a szegedi világbajnokság, ahol beválogattak az önkéntesek közé. Nagyon várom már a további programokat, mert nagyon szeretem az edzősködést. Olyan helyen vagyok, ami közel áll hozzám, és úgy érzem, semmi sem bizonytalaníthat el a célomtól.”

Fülöp Fanni, Tiszafüredi Kajak-Kenu SE: „A Kiss Áronnal közös program egy nagyon hasznos óra volt, sok tapasztalattal gazdagodtunk. Nyáron a szegedi világbajnokságon a Kolonics György, a sportlegenda című kiállításon lehettem segítő. Fantasztikus volt látni, hogy az emberek milyen tisztelettel, csodálattal és szeretettel tekintenek Kolóra, az ő emlékére. A szabadidőnkben mi is szurkolókká váltunk és együtt buzdítottuk a magyar csapat versenyzőit. Kopasz Bálint győzelmét sosem fogom elfelejteni, fantasztikus élmény volt látni és szurkolni neki a hatalmas tömegben. Az eddig szerzett tapasztalatok, élmények csak jobban megerősítenek abban, hogy edző legyek, akárcsak édesapám, aki a példaképem is egyben. Több mint 20 éve utánpótlásedző, és nagyon tetszik, ahogy a gyerekekkel mindig megtalálja a közös hangot, és egy jó közösséget kovácsol a csoportjaiból.”

Tekauer Patrik, Merkapt-Mekler: „Én idén kezdtem el az egyetemet, és a programba is nemrég kerültem be, ez alatt az idő alatt nekem a szegedi világbajnokságon való segédkezés tetszett a legjobban, mert beleláthattam egy szervezés hátterébe, ami később hasznos lehet számomra. A gyakorlati programok engem mindenképpen motiválnak, mert az így szerzett tapasztalatok segítenek, hogy elérjem a célomat, ami az, hogy edző legyek. Ebben segítenek a példaképeim is, az edzőim, Zsigmond Zsóka és Varga Béla, mert szerintem kevesen birtokolják az ő tudásukat itthon, versenyzőként pedig a csapattársam, Noé Zsombor, akinek kitartása és edzésmunkája példaértékű számomra.”

Kiss Blanka, UTE: „Az elmúlt versenyszezon nagyon sok időmet emésztette fel, ezért sajnos nem tudtam részt venni a programokon, és bevallom, az egyetemre is nehezen tudtam koncentrálni az élsport mellett. Az új tanévhez viszont jóval céltudatosabban állok már hozzá, az a célom, hogy behozzam a lemaradásomat. Erre most több időm és energiám lesz, hiszen egyelőre nem kell a versenyekkel foglalkoznom.”

Szekeres Zsolt, Szekszárdi Kajak-Kenu Egyesület: „Az idei tanévre már elég nagy tapasztalatot szereztem. Tudom, mikor mit kell csinálnom a suliban, tudom, mit kell komolyan vennem és mi az, ahol lazulhatok egy kicsit. A programok közül nekem legjobban a gyorskorcsolyás edzés tetszett. Érdekes volt látni, hogy egyetlen emberre hány edző jut, és sok újdonságot tanultam, például, hogy mi a különbség a helyes és a helytelen fekvenyomás között. Nekem nagyon bejön ez a program, és sosem csalódok az eseményeken. A nyár nagyrészt edzéssel telt a szeptemberi válogatómra, ennek ellenére próbáltam részt venni az egyesületem életében, és segítettem a nyár végi Vízivándor gyermektáborok lebonyolításában. Sok tapasztalatot gyűjtöttem, ezek mind megerősítenek abban, hogy ezzel szeretnék foglalkozni.”

Fejár Zakariás, Sárospatak: „Az elmúlt tanévben az volt a tapasztalatom, hogy nem elég elkezdeni a vizsgák előtt tanulni, hanem már jóval korábban kell beosztani az időt. Igaz, nem sikerült rosszul az évem, de úgy gondolom, van még mit javítani. Voltak dolgok, amiket még hiányoltam, viszont ezt a Kolonics Alapítvány bepótolta. A kedvenc programom a Kiss Áronnal közös edzés volt, amikor nemcsak elméletben beszéltünk a gyakorlatokról, hanem ki is próbáltuk őket. Ezeknek a programoknak hála mindig tisztább képet kapok arról, hogy mit hogyan kell csinálnom az edzői munkám során, és egyre világosabb lesz az is, hogy milyen korú gyerekekkel szeretnék foglalkozni a jövőben.”

Petrovic Maja, AVSE: „A negyedik évemet kezdtem a Testnevelési Egyetemen, ezek közül a tavalyi sikerült a legjobban, sok tapasztalattal és élménnyel gazdagodtam. Az alapítvány programjához tavasszal csatlakoztam és számos programon vettem részt, köztük a Csáky-féle tréningen, amely még jobban meghozta a kedvem az edzősködéshez, így már jobban hajlok felé, mint hogy csak testnevelő tanár legyek. Sajnos nem tudtam részt venni a vb-re készülő csapat felkészülésének látogatásán, pedig az a program volt a csúcs, amit az alapítvány szervezett nekünk. Úgy érzem, semmi sem tud eltántorítani attól, hogy a kajak-kenu sportágban dolgozzak, viszont az edzői oldal mellett elkezdtem érdeklődni, hogy milyen lehet a sport kutatócsapatában dolgozni, méréseket végezni, teljesítményt diagnosztizálni és még mélyebbre jutni a sporttudományban.”

Kulcsár Dorina, Dunaferr SE: „Igaz, én nem olyan régen kapcsolódtam be a programba, mégis csak pozitív tapasztalatokat gyűjtöttem, amelyek megerősített abban, hogy egyszer kiváló edző legyek. A világbajnokság ideje alatt az alapítvány sátrában segédkeztem a Kolonics, a sportlegenda kiállításon, ahol egy unalmas percünk sem volt, hiszen minden nemzet és minden látogató érdeklődését felkeltette a dolog. Nagyon jó volt látni, hogy ennyi embert lenyűgöz a kiállítás. A tavalyi évemet meglepően jól sikerült befejeznem a sport mellett, úgyhogy most nagy lendülettel kezdem ezt a félévet is.”

Horváth Noémi, az alapítvány projektmenedzsere elmondta, minden programot úgy próbálnak összeállítani, hogy az átlagos gyakorlatokon túl valami pluszt is kapjanak a fiatalok. „Tudjuk, hogy sokszor nem egyszerű tanítási napok vagy vizsgák között mondjuk vidékről feljönni, ezért igyekszünk minden alkalmat maximálisan kihasználni, és amennyire csak lehet, tartalmassá tenni az adott eseményt. Folyamatosan kérjük tőlük a visszajelzéseket, hogy mire kíváncsiak, kivel beszélgetnének szívesen, és megpróbáljuk ezeket a kéréseket teljesíteni. Mivel egyre nagyobb szerepet kapnak itthon is a különböző tudományos mérések, illetve a funkcionális edzések, és úgy látjuk, ezek iránt a fiatalok is érdeklődést mutatnak, idén biztosan lesz még workshop a témában.”

Szerző: Reményi Diána