1997. Dartmouth
C-2 500 | C-2 1000 | C-4 200 | C-4 500
A verseny leírása
Az olimpia utáni évben átalakult a hazai és a nemzetközi mezőny. Régi nagy ellenfelek hagyták abba a versenyzést, vagy estek vissza átmenetileg, ugyanakkor új riválisok tűntek fel. A Szabó, Hoffmann párossal az előbbi visszavonulása miatt már nem kellett számolniuk Kolóéknak, és a legendás Renyejszkij, Zsuravszkij kettős is befejezte a kenuzást Atlanta után.
A Kirchbach, Dittmer kettős szintén szétvált, az előbbi Röderrel alkotott ugyancsak ütőképes párost. Utóbb, a szezon főversenyén, a kanadai Dartmouthban rendezett világbajnokságon néhány centivel le is győzték ezer méteren a jól hajrázó Kolót és Indiánt, míg Dittmer egyesbeli karrierjébe kezdett bele ugyanott. A későbbiekben még összemérte erejét Kolóval, aki szintén kacsingatott az egyes felé.
A hazai válogatókon ismét elindult ötszáz egyesben. Az ezren és kétszázon egyaránt jól szereplő csepeli klubtárs, Belicza Béla előtt meg is szerezte az indulási jogot az 1969 után életre hívott Európa-bajnokságon. A vb-n azonban a hagyományos száma, az ötszáz páros miatt lemondott az egyesbeli indulásról. A plovdivi kontinenstornán bronzérmet szerzett C–1 500 méteren, Horváthtal pedig újabb lépést tett a halhatatlanság felé: a C–2 1000 méteres döntő megnyerésével, teljessé téve aranyérem-kollekciójukat, immár olimpiai, világ- és Európa-bajnoknak mondhatták magukat.
Az 500 méteres fináléban a Jedraszko, Baraszkiewicz lengyel kettős mögött másodikként értek célba, amit hatalmas csalódásként éltek meg. Koló egyértelműen kijelentette: az egyesbeli szereplése miatt bukták el a párosgyőzelmet.
A kanadai világbajnokságon Belicza vitte mindhárom egyest, és mind a három színű éremből hozott egyet-egyet. A jó szereplésével Ludasi edző számítása duplán is bevált, hiszen ötszáz párosban, ha csak centikkel is, Kolóék visszavágtak a fiatal trónkövetelő Jedraszko, Baraszkiewicz lengyel párosnak az Eb-n elszenvedett vereségért. Ezzel a győzelemmel Koló beérte a világbajnokságon legeredményesebb, kilenc-kilenc bajnoki címmel bíró kenusainkat, Wichmann Tamást és Vaskuti Istvánt. Sőt, kevesebb mint egy óra elteltével Horváth, Hüttner és Szuszkó segítségével az ötszáz négyesben megszerezte a tizedik világbajnoki aranyát is. Ezenkívül, a már említett ezer párosban szerzett ezüst mellett, a kétszáz négyes eredményhirdetésekor is a dobogó középső fokára állhatott.
Az év összefoglalva
- az 1996-os atlantai olimpia után átalakult a hazai és a nemzetközi mezőny; nagy riválisok vonultak vissza, de helyettük újak tűntek fel
- az olimpiai győzelem után az Európa-bajnoki cím megszerzése motiválta a Horváth, Kolonics párost: a C–2 1000 méteres döntő megnyerésével teljessé tették aranyérem-kollekciójukat
- továbbra is a párosra koncentrált, noha egyesben is megszerezte a vb-indulás jogát, a páros miatt lemondott róla
- a világbajnokságon C–2 500 méteren győzelmet ünnepelhettek, ezzel visszavágtak a Jedraszko, Baraszkiewicz lengyel párosnak az Eb-vereségért
- tizedik világbajnoki aranyérmével túlszárnyalta a kilencszeres bajnok Wichmann Tamást és Vaskuti Istvánt
Idézetek
„Egy versenyszámot mindenképpen szeretnénk megnyerni Horváthtal, hogy elmondhassuk magunkról: olimpiai, világ- és Európa-bajnokok vagyunk.”
„Azt terveztem, hogy nyerek egy-egy olimpiai és világbajnoki számban, amit teljesítettem is. Főleg annak örülök, hogy az olimpiai bajnoki cím után ismét sikerült nyerni az ötszáz méteres párosban, immár negyedszer öt éven belül.”
„Egyszer szeretném elérni, hogy mindkét számhoz (C–1 és C–2 500 méter – a szerk.) úgy álljak oda, hogy mindkettőben megvan a reális nyerési esélyem.”
„[V]an egy hibám, egyesben nem vagyok képes annyira kihajtani magam, mint a párosban.”
„[M]egszoktuk és megtanultuk, hogy akár tetszik, akár nem, esélyesként emlegetnek bennünket.”
„Összeállt az a csepeli négyes, amelynek tagjai párosával világklasszisok, de egy országból mindig csak egy egységnek van hely a világversenyen. […] A célba érés után Koló belerogyott Hüti ölébe, a jelenetről sajtófotó is készült. Hüti akkor még nem sejtette, hogy ez a kép örök emlékül szolgál majd olyan érzésekről és megélésekről, mint rivalizálás, bajtársiasság, küzdelem és barátság.”
Az idézetek forrása:
-
Nemzeti Sport, 1997. június 24., 11. oldal
-
Nemzeti Sport, 1997. augusztus 29., 9. oldal
-
Tamás Rita, 2022. Koló. Egy kenus legendája. G-ADAM Kiadó, Budapest. 122–123. oldal
Videó a versenyről
A verseny plakátja
