Árva Gábor, Wichmann Tamás egykori csapattársának búcsúja
Kedves Kajak-Kenusok! Kedves megemlékezők!
Az a szomorú, de egyben megtisztelő feladat jutott számomra, hogy, - mint régi MTK-s sportoló, a Tamás klubtársa – felidézzek egy kicsinyke emlékcsokrot az Ő életéből, az Ő nagyságából.
A statisztkákat ismerjük, hiszen ez már sporttörténelem. Voltak és vannak nála eredményesebb kajak-kenu sportolók, akik több és fényesebb olimpiai medálokkal büszkélkedhetnek.
Voltak és vannak olyan kajak-kenu sportolók, akik kiváló diplomákkal és doktori címekkel rendelkeznek, de egyikük sem volt olyan egyéniség, mint a Tamás.
Tamás egyedi és megismételhetetlen! A Jóisten ajándéka mindannyiunk számára! Bármerre járt, őt nem lehetett nem észrevenni. Ha végig sétált a tribün előtt a versenyek szünetében, megállt az élet. Félbemaradtak a gondolatok, a megkezdett mondatok!
- Ott a Tamás, ott a Tamás! – Újjongva bökdösték egymást az emberek és tülekedtek egy autogrammért, egy érintésért. Tamás volt a kajak-kenu sport zászlóshajója közel 20 éven át.
Voltak közben szép eredmények másoktól is, de nekik soha nem volt olyan kisugárzásuk, vonzerejük, mint a Tamásnak. Szerencsések vagyunk sokan a 60-as, 70-es korosztályból, akik még fiatalon láthattuk és élvezhettük az ő sikereit, önfeledt örömeit a dobogó tetején.
Jó volt magyarként sütkérezni az ő közelében, nemzetközi versenyeken. Nem volt hivalkodó, nem volt beképzelt, nem volt megközelíthetetlen. Mellette nem lehetett unatkozni! Mindenki szeretett volna az ő szobatársa lenni az edzőtáborokban. Az orsós magnó és a gitár gyakran előkerült az ő szobájában két edzés között. Sokszor gitározott, nagyon szépen énekelt és nyelveket tanult szabadidejében. A bohémság a vérében volt, ő volt a társaság központja, egy igazi MókaMiki! Ritka jó érzéke és genetikai adottsága volt a kenuzáshoz, ami egy önmagát nem kímélő szorgalommal párosult. Próbálták őt sokan utánozni, lemásolni, de senkinek sem sikerült! Mindig a kemény munka híve volt, így lett ő egy duci, bicegő kisgyerekből egy Apolló, egy faragott kőszikla, mindannyiunk büszkesége!
Ő lett a magyar kajak-kenu sport Puskás Öcsije, Balczó Bandija, Zsivótzky Gyulája, Kozma Picije. Ők valamennyien ritka álló csillagok a magyar sport egén, akik ragyogásukkal megvilágítják az utat, követőik előtt.
Köszönjük Tamás, hogy évtizedek óta a közeledben lehettünk és barátokként tisztelhettük egymást! Isten áldjon, nyugodj békében!
Árva Gábor
Budapest, 2020. február 20.