2008
2008
A nemzetközi versenyszezon május közepén az olimpiai pótkvalifikációs Európa-bajnoksággal indult. A válogatási elvek szerint – világbajnoki címvédőként – a Kozmann, Kolonics duó maga dönthetett arról, rajthoz állnak-e a milánói viadalon. Az indulás mellett voksoltak, és hatalmas hajrával ezüstérmet szereztek C–2 500 méteren.
Az olimpiai csapattagságot a szegedi, június elején megrendezett világkupán szerezték meg. Angyal Zoltán kapitány új szisztémája alapján egy tájékoztatóverseny döntött a szegedi indulásról, ahol két magyar egység rajtolhatott. Az ötkarikás indulás feltétele úgy szólt, hogy Kolóéknak az első két hely valamelyikén kellett végezniük mindkét távjukon úgy, hogy magyar hajó nem előzhette meg őket. Csak az olimpiai címvédőktől kaptak ki Szegeden. Így ezren a Gille, Wylenzek párostól, de a harmadik helyen végző utódjelöltek, a Sáfrán testvérek nagyon szorongatták őket. Ötszázon viszont legyőzték a Gille, Wylenzek duót, és csak centimétereken múlott, hogy a táv végére behozzák a kínai Meng, Jang kettőst.
Koló már nem tudott elindulni az ötödik olimpiáján. 2008. július 15-én, 24 nappal a pekingi játékok kezdte előtt edzésen rosszul lett, és szívelégtelenségben a helyszínen elhunyt. Halálhírét július 16-án egészoldalas felmagasztaló cikkek közölték Európa-szerte. 2008. július 25-én Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
A sportvilágot megrázó tragédia után Kozmann György dilemma elé került. Végül rajthoz állt az olimpián, és a fiatal, csepeli Kiss Tamással bravúros bronzérmet nyert ezer méteren. Ahogy mondták, Koló is ott volt velük a hajóban. Ezután a sajtó is csak C–3-ként emlegette a párosukat.
Kolonics György halálával igazi sportember távozott. Kivételes személyisége és eredményes pályafutása a magyar sporttörténet legnagyobbjai közé sorolja.
Az év összefoglalva
- a májusi Eb-n C–2 500 méteren még ezüstérmet nyertek Kozmann-nal
- a június eleji világkupán kivívták az olimpiai csapattagságot
- a pekingi játékokon már nem tudott elindulni, az olimpia előtt 24 nappal egy edzésen rosszul lett, és szívelégtelenségben elhunyt
- a tragédia után Kozmann Kiss Tamással indult az olimpián, ahol bravúros bronzéremszerzésüket mindenki csak C–3-as győzelemként emlegette
- váratlan halála mindenkit megrendített: csapattársai és riválisai is fájó szívvel emlékeztek meg kivételes alakjáról
Idézetek
„Öregebb vagyok, testben és mentálisan is nehezebb rávenni magam a munkára. A kedvemmel és a motivációval nincs gond. Az elmúlt évek eredményei nagyon is ösztönöznek, ám hiába van bennem elszántság, a szervezetem érhetően már nem úgy reagál, mint tizenhat esztendővel ezelőtt.”
„A végére nagyon kihajtottam magam, nem láttam, nem hallottam, annyira kimerített a hajrá. Bár az idény elején járunk, erős volt a mezőny, hiszen akadt olyan egység, amelynek még nem volt olimpiai kvótája, és érthetően erre a döntőre élezett.”
„Egyvalamit már megtanultam, megtanultunk a pályafutásunk során. Nem szabad, hogy verseny közben képzeletben bent lássuk magunkat a célban. Mert akkor csak veszíthetünk. Mindig kell, hogy legyen egy utolsó utáni húzás…”
„Olyan nincs, hogy Koló elmegy. Nélküle nincs Csepel, nincs kenu, sincs semmi. Ő legenda. Már életében azzá vált. Jó ember. Olyan jó, akivel nem történhet semmi rossz. Sírni kellene, de az érzelmek és a tudat nem találkozik. Felfoghatatlan, ami most zajlik.”
„Most összeomlott minden. S nincs szó, amely enyhítené, nincs arany, amely pótolhatná, nincs semmi, ami feledtetné.”
„A sydney-i olimpián az 500 egyes döntőjében nagyon kemény időjárási körülmények voltak. […] Ott voltam a mezőnyben, döbbenetes volt érezni Koló elképesztő erejét. Úgy evezett, mint egy isten, nem volt ellenfele. […] Hálás vagyok a sorsnak, hogy vele egy időben evezhettem, az, hogy a nagy Kolóval együtt versenyezhettem, számomra sporttörténelem.”
Makszim Opaljev
„A sydney-i olimpián az 500 egyes döntőjében nagyon kemény időjárási körülmények voltak. […] Ott voltam a mezőnyben, döbbenetes volt érezni Koló elképesztő erejét. Úgy evezett, mint egy isten, nem volt ellenfele. […] Hálás vagyok a sorsnak, hogy vele egy időben evezhettem, az, hogy a nagy Kolóval együtt versenyezhettem, számomra sporttörténelem.”
Makszim Opaljev
Az idézetek forrása:
Nemzeti Sport, 2008. február 10., 24. oldal
Nemzeti Sport, 2008. május 19., 19. oldal
Nemzeti Sport, 2008. július 12., 11. oldal
Nemzeti Sport, 2008. július 16., 2. oldal
Tamás Rita, 2022. Koló. Egy kenus legendája. G-ADAM Kiadó, Budapest. 243. oldal
Tamás Rita, 2022. Koló. Egy kenus legendája. G-ADAM Kiadó, Budapest. 256–257. oldal
Emlékvideó
Emlékplakát
