Tanulásban is kiemelkedően teljesít Varga Bence ösztöndíjasunk
Az idén 17 éves Varga Bence az egyik az idei Jövő Reménységei ösztöndíjasok közül. A szolnoki kajakos nem csak a vízen, de a parton is rendkívül tudatos is sikeres. Nem csak hogy országos tanulmányi versenyt nyert régészetben, de ötös tanulmányi átlaggal zárta a legutóbbi tanévet. Építészmérnöknek készül, heti 37 órája megy el az iskolára, különórákra, 10 órát szán tanulásra és 22 órát edz, emellett jut ideje a barátokra és a szerelemre is. Bence minden tekintetben példakép.
Mikor és milyen körülmények között kezdtél sportolni?
Mivel a lakóhelyemen, Szolnokon két folyó is van: a Tisza és a Zagyva, így az édesanyám fontosnak tartotta, hogy vízbiztos úszástudással rendelkezzem - és persze fiúgyerekként bőven volt fölösleges energiám -, ezért hét esztendős koromban levitt az uszodába. Bár a vizes közeget nagyon élveztem, ennek ellenére az úszás egy idő után monotonná vált számomra, nem volt sikerélményem, így sportágat váltottam. A 9. születésnapomra azt kértem ajándékba, hogy hadd mehessek el kajakedzésre.
Mi tetszett meg benne a leginkább?
A gyerekzsivajtól hangos, életvidám sporttelep és a Holt-Tisza megnyugtató csöndjének kettőssége. Kisgyerekként vonzó volt számomra a versengés lehetősége is, csatlakozni szerettem volna egy olyan közösséghez, amely a nemzetközi színtéren is méltán ismert és elismert, és persze érmeket akartam gyűjteni.
A pályázati anyagodból úgy tűnik, hogy édesanyád egyedül igyekszik előteremteni a pályafutásod finanszírozását. Ezt jól vettem ki az írásodból, és ha igen, hogy boldogultok így ketten anyukáddal?
Igen, az édesanyám egyedül nevel engem és a nővéremet. Mivel tanárként dolgozik, így időnként akadnak anyagi nehézségeink, de ennek ellenére jól boldogulunk. Nagyon hálás vagyok neki, hiszen nem ismer lehetetlent, minden tőle telhetőt megtesz, hogy fontos dolgokban ne szenvedjek hiányt. Szeretet- és bizalomteljes légkört, optimális feltételeket biztosít az élsporthoz és a tanuláshoz egyaránt. Mindig meghagyja nekem a döntés szabadságát.
Több szakember segíti a munkádat, velük mikor és hogyan kerültél kapcsolatba?
A nevelőedzőm Bordács Balázs volt, 2020 óta pedig Czeglédi Gábor irányítja a szakmai fejlődésemet. Az ő kezei között, a Szolnoki Kajak-Kenu Klubban tapasztalhattam meg először, milyen hatékony tud lenni a személyre szabott tehetséggondozás. Nagyon inspiráló számomra az edzőm kitüntetett figyelme.
A segítő szakemberek fokozatosan jelentek meg mellettem. 2021 februárjában válogatott kerettagként részt vettem a szakszövetség által szervezett egészségügyi állapotfelmérésen, akkor derült fény arra, hogy gyógytornára lenne szükségem. Pár hónapig megpróbáltam egyedül boldogulni a javasolt gyógytornafeladatokkal, de hamar beláttam, hogy egyedül nem megy. Ekkor kerestük meg Csányi-Tóth Zsófia gyógytornász és sportrehabilitációs trénert, aki immár két éve az áldozatos és szakszerű munkájával segíti a fejlődésemet. Ő gyógyított ki a 2021-es magyar bajnokság előtt szerzett vállsérülésemből, amely hosszú hónapokon át visszavetette a teljesítményemet.
A 2021-es magyar bajnokságon iszonyatos fájdalmak közepette próbáltam helytállni a döntőben, csak a szívem repített be a célba, az akkori 6. helyezést nagy kudarcként éltem meg, hisz egészen addig szinte minden versenyen dobogós helyezést értem el. Az a sérülés nemcsak fizikális fájdalmat eredményezett, hanem lelkileg is nagyon megviselt. Megroppant a hitem, hogy képes vagyok kilábalni a sérülésből, és újra dobogós helyezést elérni, ez szorongást, kudarckerülő magatartást és félelmet eredményezett bennem. Ekkor éreztem szükségét annak, hogy sportpszichológushoz forduljak. Tudtam, a megfelelő szakember segítsége nélkül az addig befektetett munkám kárba fog veszni. Ekkor vettük fel a kapcsolatot Fülöp Ákos sportpszichológussal, és megkezdtük a közös munkát. Hogy mennyire hatékony a támogató szakemberek által nyújtott segítség, azt a 2022-es eredményeim igazolják. Ezúton is szeretnék nekik köszönetet mondani, nélkülük nem válhatott volna valóra az álmom.
A mentáltréningek, gyógytornák mellett a fáradt izmaim karbantartását Pintér László gyógymasszőr végzi 2022 nyara óta, így lett teljes az a szakember gárda, akikre mindig számíthatok.
A hosszan tartó sérülésedből való felgyógyulás nagyon nagy önfegyelmet és türelmet követelhetett tőled, miként tudtál ebben is ennyire tudatos lenni?
Nem tagadom, nehéz volt az az év, de testileg és lelkileg is megerősödve jöttem ki ebből a mély gödörből. Tudtam, jó kezekben vagyok, így feltétel nélkül bíztam az edzőm, a gyógytornászom és a sportpszichológusom szaktudásában. Azzal tisztában voltam, hogy ha nem sikerül legyőzni önmagam, akkor esélyem sincs, hogy másokat legyőzzek a versenypályán. Nem akartam a mélyponton abbahagyni a kajakozást, mindenképpen fel akartam állni, így hát tettem a dolgom.
És ha már a tudatosság, a sportolói pályafutásod és a tanulmányaid is azt bizonyítják, hogy elképesztően tudsz fókuszálni. Mindig ilyen voltál vagy fejlesztetted magad ebben is?
Nem voltam mindig ilyen, alsó tagozatban épp a koncentráció hiánya okozott nehézséget az iskolapadban. Tudatos, módszeres fejlesztésre volt szükség, amelynek eredményei először a vízen mutatkoztak meg, aztán szép lassan a tanulmányaimban is tudtam kamatoztatni.
Nekem a kajak nagyon sokat segített abban, hogy megtanuljak reális célokat kitűzni, éppen mindig egy picivel többet, mint amire képes vagyok, majd pedig a célokat feladatokra bontani. Ebben kezdetben az édesanyám segített, de amikor úgy érezte, hogy ő már nem tud tovább a segítségemre lenni, akkor került a képbe Fülöp Ákos, aki amellett, hogy kiváló sportpszichológus és nagyszerű ember, maga is válogatott kajakos volt, így jól ismeri a sportág minden szépségét és nehézségét, így nagyon eredményesen tud segíteni nekem.
A tanulással kapcsolatban érdekelne a régészet iránti elköteleződésed háttere, ha jól tudom, abban nyertél országos tanulmányi versenyt. Miért éppen régészet? Hogyan jött? Van-e kedvenc korszakod, szakterületed?
Az általános iskolában szerettettem meg a történelmet, amikor a gimnáziumba kerültem, akkor a nívócsoportos történelemtanárom, Béres Mária tanárnő ösztönzött, hogy induljak a Pázmány Bölcs-ész Országos Tanulmányi Versenyen. A háromfordulós verseny döntőjében a lakóhelyem egyik régészeti leletét mutattam be, a szolnoki török kori fahidat. Azért erre esett a választásom, mert ebben az esetben a híd nemcsak földrajzi helyeket, hanem történelmi korszakokat is összeköt, így izgalmas témának bizonyult. A régészet, mint tudományág nem élvez prioritást az érdeklődési körömben, ennek ellenére érdekes kitekintés volt, sok ismerettel gazdagodtam.
A továbbtanulási terveid – építészmérnöknek készülsz – is ezzel függ valamelyest össze?
Kiskorom óta a kedvenc játékom volt a duplo, majd a lego, órákat töltöttem azzal, hogy építek. A régészeti verseny döntőjében nem véletlenül választottam egy építészeti leletet. Ennek a versenynek a legnagyobb hozadéka az volt, hogy megértettem: aki nem ismeri a múltat, az nem érti a jelent, és nem építhet jövőt. Nem tartom kizártnak, hogy az építészet és régészet össze fog még fonódni az életemben például 1-1 műemlékvédelmi épület rekonstrukciója kapcsán.
Egyébként hogyan tudod összeegyeztetni a sportot és a tanulást, amit olyan magas szinten űzöl, hogy a tanulmányi átlagod ötös volt?
Addig, amíg nem találtam meg a megfelelő iskolákat, gyötrelmesen nehezen. Bizony többször is kellett intézményt váltani általános iskolás koromban. Aki nem próbálta meg azt a lehetetlennek tűnő vállalkozást, hogy összehangolja a tanulást az élsporttal, az nem tudja, milyen nehéz ez egy gyerek számára.
Én nagyon szerencsés vagyok, hiszen az anyukám középiskolai tanár. Így az elmúlt évek során megtanította nekem azokat a hatékony tanulási módszereket, technikákat, amelyeknek köszönhetően évről évre eredményesebb lettem a tanulásban.
Persze hiába a szorgalom, a jó képesség, a megfelelő tanulási technika, ha nincs egy befogadó, empatikus közeg. Így a pályaválasztáskor egyetlen szempont lebegett a szemem előtt: olyan intézményt keressek, ahol érték a sport. A Szolnoki Széchenyi István Gimnázium, ahol köznevelés típusú sportiskolai képzés is folyik, tökéletes választásnak bizonyult. Már másfél éve itt tanulok informatika tagozaton, és elmondhatom, hogy fantasztikus tanáraim vannak, akik maximálisan támogatnak. Természetesen vannak nehezebb időszakok, mint például most, hogy közeledik a félév, ilyenkor nem ritka, hogy éjjel fél 1-kor kerülök ágyba, reggel 5-kor pedig indul a nap, irány az uszoda.
Hetente mennyi időd megy el edzésre és mennyi tanulásra? Ezek mellett jut időd másra is?
Hetente általában 22 órát töltök edzéssel, 4 reggeli és 6 délutáni edzésem van, amely magába foglalja a gyógytornás edzéseket is. A gimnáziumi heti 34 tanóra mellett van további 3 különórám (angol és matek tárgyakból), és ehhez hozzájön a körülbelül heti 8-10 órányi önálló tanulás, házi feladat készítés. Ez időnként nagy teher, éppen ezért fontos a megfelelő iskola kiválasztása.
Igyekszem úgy szervezni a feladataimat, hogy a barátokra és a szerelemre is maradjon időm, ez többé-kevésbé sikerül is. Nem akarok és nem is fogok lemondani róluk, mert akkor áldozatként élném meg a sportot, és én nem akarom, hogy az teljes egészében munkává silányuljon.
Miket tartasz a legjobb sporteredményeidnek?
Szabó Levente (MVM Szegedi Vízisport SE) társammal együtt 2022-ben a magyar bajnokságon K2 Férfi Serdülő U16 1000 m-en arany-, míg a K2 Férfi Serdülő U16 500 m-en ezüstérmet nyertünk. Ennek köszönhetően nemzetközi színtéren, 2022 szeptemberében a Pozsonyban megrendezésre kerülő Olimpiai Reménységek Versenyén 3 versenyszámban is lehetőséget kaptunk a szövetségtől. Ezt a bizalmat sikerült meghálálnunk: U15-16 K2 1000 m, U15-16 K2 500 m, U15-16 K2 200 m-en is 1. helyezést értünk el. Ez egy életre szóló élmény volt.
Emellett még a 2019-es magyar maratonon szerzett aranyérmem említeném, amelyet MK1 Férfi Kölyök U13 10 km-en nyertem, hiszen ez volt az első országos egyéni bajnoki érmem.
Mik a céljaid a sportban rövid és hosszú távon?
A sportpszichológusomtól megtanultam, mindig csak a következő feladatra kell koncentrálni. Így leginkább a rövid távú célok élveznek prioritást: szeretnék egy sikeres kvalifikációt a 2023-as olaszországi ifjúsági világbajnokságra és a portugáliai Európa-bajnokságra. Az azon való eredményes részvétel már középtávú cél.
Hogy mi a hosszú távú célom? Szeretnék egészséges, boldog és elégedett felnőtt lenni, és ameddig örömet okoz a kajak, addig űzni.
Hallottál-e Kolonics Györgyről? És ha igen, mit, mennyire fontos neked?
Természetesen. Nagy példakép számomra sok tekintetben. Legfőképp abban, hogy nem elég kiváló sportolónak lenni, hanem kiváló embernek is kell maradni. Bár ő 2008 óta nincs közöttünk, de a versenyeiről készült videóknak köszönhetően én is láthatom a vízen, mind a mai napig szívesen nézem a futamait, a csodálatos technikáját. Az interjúiban megmutatkozó szerénység és tisztesség követendő példa számomra.
Miben lesz segítségedre az ösztöndíj?
Szeretnék segíteni az anyukámnak azzal, hogy az eredményességemhez szükséges gyógykezelések, vitaminok, táplálékkiegészítők, valamint sporteszközök finanszírozásához hozzájárulok.