Inkább vagyok sportoló, mint üzletember
Kenus, sárkányhajós, a Nagy Sportágválasztó főszervezője, a Merkapt Zrt. vezérigazgatója és nem mellesleg a Kolonics Alapítvány kuratóriumának tagja. Szemán Róbert kimagasló sportolói és sportszervezői tevékenyégéért, valamint a szabadidősport népszerűsítése terén végzett fáradhatatlan munkájáért kapott Papp László Budapest-sportdíjat.
„Bevallom, rendkívül jólesett ez az elismerés, de szeretném hangsúlyozni, hogy én ezt a díjat nem magamnak nyertem. A Nagy Sportágválasztó szervezése során egy fantasztikus csapatnak vagyok a tagja, a munkát sem egyedül végzem, tehát az elismerés sem lehet csak az enyém. Az átadóra elvittem magammal Kiss Gergelyt, a Nagy Sportágválasztó kommunikációs vezetőjét is, hiszen nagy köszönettel tartozom az ő munkájáért csakúgy, mint az összes kollégának, sportolónak, önkéntesnek.”
Egyszerű a kulcs a sikerhez
Az alapítvány nagyon büszke Robira, hiszen ő tipikus megtestesítője mindannak, amit a szervezet képvisel és a programok során közvetít is a fiatalok felé: a sport mellett a tanulás, a jövőkép kialakításának fontosságát. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy Robi 35 évvel ezelőtt, akkor még 16 éves BSE-s kenusként ugyanitt vette át az „Élen a sportban, élen a tanulásban” díjat. „Számomra mindig is természetes volt, hogy a tanulásban ugyanúgy helyt kell állni, mint a sportban. A diplomaszerzés az én családomban alap volt, ami nyilván megadta az irányt, de sosem volt kényszer. Amikor sportolóként kezdtek jönni az eredmények, megtanultam sikeresnek lenni, és az iskolában is ugyanezt akartam érezni. Amikor magyar bajnok lettem, az nem arra ösztönzött, hogy a sportért hanyagoljam a tanulást, hanem pont arra, hogy máshol is érezzem a siker ízét. A kettő közösen kell, hogy erősítse egymást, így tudnak kedvező szinergiába kerülni, szerintem ez a kulcsa az igazán sikeres helytállásnak az életben. A Merkapt például egy nagy vállalat, de azt érzem, a sportolói hátterem volt az, ami igazán sikerre vitt – engem és a céget. Szerintem hatalmas előny sportolónak lenni, az ember olyan kiállást, olyan belső tartást kap, amit kár nem kihasználni minden területen. Épp ezért én a mai napig elsősorban inkább érzem magam sportolónak, mint üzletembernek.”
Háromszáz vendégből húszezres tömeg
Valóban példaértékű, amivé a Nagy Sportágválasztó fejlődött az utóbbi 12 évben. Amikor a Merkapt Zrt. annak idején megvette a Dreher gyártelepét Kőbányán, meg sem fordult a fejükben, hogy az ott található hatalmas sporttelep területét felparcellázzák, vagy ingatlanokkal építsék be a zöldterületet. Robi inkább felkérte Ipacs Endre világbajnoki bronzérmes kenust az üzemeltetésre, akinek egyből volt egy olyan ötlete, hogy rendezzenek egy családi sportnapot. 2007-ben a legelső rendezvény 16 sportággal és 300 résztvevővel – köztük Kolonics Györggyel – indult, a rákövetkező évben a látogatók száma 3000-re duzzadt, majd évről évre nőtt, az utóbbi években pedig elérték a maximumot – rendszerint húszezer érdeklődő látogat el a kőbányai sporttelepre a rendezvény két napja során. Persze Robi a maximumon túl is talál új célokat. „Jelenleg a Téli Sportágválasztó fejlesztésein dolgozunk, mert kitartunk amellett, hogy bár nálunk nincsenek óriási hagyományai a téli sportoknak, akkor is szükség van rájuk. Feladat még az Ötpróba rendezvényeinek és ezáltal a szabadidős tömegsport további népszerűsítése, amiben szintén hatalmas potenciál van: a szabadidősportolók közel 130 helyen tudnak sportolni, más és más mozgásformában próbára téve magukat, mert átjárhatóságot biztosítunk a sportágak között. Nincs kizárólagosság, nincs kényszer, nem számít az eredmény, csak a teljesítés. Ráadásként ez egy pontgyűjtés alapú megmozdulás, amihez bármikor bárki csatlakozhat: ha úszol a Balaton-átúszáson, ha futsz a Vivicittán, ha gyalogolsz a Bükki Nemzeti Parkban és így tovább, pontokhoz jutsz, melyek gyűjtésével esélyed lesz arra, hogy kisorsoljanak, és kiutazhass szurkolóként a tokiói olimpiára. Persze ennél sokkal fontosabb szerintem az Ötpróba igazi lényege, hogy együtt sportolunk, a sport miatt utazunk, és közben megismerjük az országot.”
A sportért kapta, a sportra megy
A kitüntetés tehát nem véletlen, a trófeán kívül a díj pedig 170 ezer forintos pénzjutalommal is jár, amelyet Robi kérés nélkül utalt át egyenesen az alapítvány számára. „Elég pénzt keresek, elégedett vagyok a jövedelmemmel, és nagyon hálás vagyok azért, hogy az elismeréssel járó pénzjutalomra nincs szükségem a napi szintű életvitelemhez. Vegyek még egy tévét, vagy menjek el egy újabb welnesshétvégére? Ezt az ajándékot a sportért, a sportszervezésért kaptam, egyértelmű, hogy sportcélra adományozom. A Kolonics Alapítvány kuratóriumi tagjaként pedig nem volt kérdés, hogy kinek.”
A Nagy Sportágválasztó és a Kolonics Alapítvány céljai abszolút hasonlóak, hiszen a gyerekeket, a fiatalokat célozza, lényege a sport iránti érdeklődés felkeltése, a motiváció megtalálása. Nyilván nem véletlen, hogy Robi vérbeli kenusként sosem távolodott el a sportágtól, ahogyan az sem, hogy a civil életben is egy bizonyos irányba haladt és halad: a sporton keresztül jobbá tenni a világot. Nagyon büszkék vagyunk rá!
Szerző: Reményi Diána